Legtöbben a kikapcsolódás, a jó buli kedvéért látogatják a Zentai Játékokat - Sokan fogyasztanak alkoholt, és kipróbálják a narkotikumokat is - A magyar pártok nem tudják megszólítani a fiatalokat
Egy kisebb csoport többségében zentai értelmiségi fiatal, szociológus, történész, néprajzkutató, geográfus egy évvel ezelőtt létrehozta az Identitás Kisebbségkutató Műhelyt (IKM), amely az év elejétől bejegyzett civil szervezetként működik. Az IKM első komolyabb kutatása, szociológiai jellegű felmérése a VIII. Ifjúsági Játékok részvevőit célozta meg. Az önkéntes fiatalokból álló kérdezőbiztosok a játékok idején több mint 400 fiatalt kérdeztek ki.
Mi alapján állítottátok össze a kérdőíveket, és mi volt a felmérés célja? - kérdeztük Király Zoltán fiatal földrajztanártól, aki Badis Róbert szociológussal állította össze a kutatási jelentést.
- A játékok szervezői részéről érkezett felkérés, hogy mérjük fel, hogy a játékokon megjelenő személyeknek, az aktív részvevőknek és az odalátogató fiataloknak mi a véleményük a rendezvényről, mennyire elégedettek a szervezéssel, a programokkal, a művelődési, a szórakozási és egyéb kínálattal, kik azok, akik látogatják a játékokat. Úgy gondoltuk, hogy a játékok kiváló alkalom egy ifjúságkutatási projektum lefolytatására. A szakirodalomban is utánanéztünk, melyek azok a területek, amelyeket a szakemberek általában vizsgálnak. Például 2005-ben a Sziget Fesztiválon is végeztek a miénkhez hasonló felmérést.
A korábbi évek tapasztalatait figyelembe véve az esti nézőközönséggel együtt általában 4-5 ezer ember fordul meg a játékokon. Ennek tudatában 4-5 száz fő kikérdezését céloztuk meg. A lelkes önkéntesek három kérdezőasztalnál az előttük elhaladó minden ötödik személyt kérdezték ki. Több mint négyszáz kérdőívből 396 volt használható, ami már reprezentatív mintának számít.
Hány kérdést tettetek fel, és milyen jellegűek voltak ezek?
- Ötven kérdéses kérdőívet állítottunk össze, ami még rövidnek számít a kutatási gyakorlatban, ezt akár negyed óra alatt is ki lehet tölteni. Szerteágazó témakörök voltak, a játékokkal kapcsolatos kérdések csak egy részét tették ki a felmérésnek. A társadalmi devianciákra, alkohol- és kábítószer-fogyasztásra vonatkozó része is volt a kérdőívnek, de kíváncsiak voltunk például a fiatalok politikai beállítottságára is.
Mit mutat a tudományos alapossággal végzett felmérés, milyen a Nyári Ifjúsági Játékok, kik és miért látogatják a rendezvényt?
- A játékok látogatói között a 16-22 évesek vannak túlsúlyban, míg a 30 év feletti korosztály nagyon kis számban képviseltette magát. A kérdezettek harmada faluról, fele kisvárosból, míg 16,5 százalék nagyvárosból érkezett. Legtöbb a helybeli, a szabadkai, temerini és topolyai. A megkérdezettek összesen több mint 70 településről érkeztek. A megkérdezettek közel negyede (23,5 %) idén járt először a játékokon, olyanok pedig, akik mind a nyolc alkalommal részt vettek, csupán 6,8 százaléknyian voltak. A látogatók több mint 60 százaléka bulizni, lazítani és kikapcsolódni jön a játékokra. A koncertek miatt mindössze 20 százalékuk jön.
Mennyit isznak a mai fiatalok, és hogy állnak a füvezéssel?
- Ami a devianciákat illeti, a felmérés eléggé elszomorító eredményeket adott. A fiatalok közel 90 százaléka rágyújtott már életében legalább egyszer. A férfiak 38 százaléka naponta dohányzik, míg a nőknek egy negyede füstöl minden nap. A férfiak tíz százaléka napi rendszerességgel fogyaszt alkoholt, ami igen magas arány. A hölgyeknél csak fél százalékot tesz ki a napi iszogatók száma.
A fiatalok körében sajnos egyre inkább jelen vannak a különféle drogok, a férfiak három százaléka rendszeresen, hetente 2-3 alkalommal nyúl kábítószerhez, a nőknél ilyen nem volt. Alkalmanként, hétvégenként, bulikon, születésnapokon már a férfiak egy harmada fogyaszt valamilyen narkotikumot, a nőknél ez az arány 14 százalék.
Általában felróják a fiataloknak, hogy nem veszik ki részüket a politikából. Mennyire apolitikus a vajdasági magyar ifjúság?
- A kérdőívben három kérdés erejéig kitértünk a pártpreferenciákra, illetve a választási hajlandóságra. Az általános nézettel ellentétben, hogy a fiatalok inkább távol maradnak a választásoktól, az derült ki, hogy a megkérdezettek 66 százaléka élt a jogával, és részt vett ez év januárjában a szerbiai parlamenti választásokon.
Az ifjúság politikai állásfoglalásának legfontosabb tanulsága, hogy a fiatalok valamilyen szinten elfordulnak a magyar pártoktól. Egyértelmű, hogy a játékokra ellátogató fiatalok több mint 90 százaléka magyar anyanyelvű. Ha megnézzük azoknak a nagykorúaknak számát, akik magyar pártokra szavaztak vagy szavaznának, akkor már csak ötven százalék körüli értéket kapunk. Tehát a szavazati joggal rendelkező vajdasági magyar fiatalok fele nem szavazna egyik magyar pártra sem. Inkább szerb pártokra, elsősorban a Demokrata Pártra szavaznának (21,2 %), de az LDP is kapna 13 százalékot. A VMSZ továbbra is vezető párt a fiatalok körében (40,2 %), de a magyar fiatalok szerb pártokkal való nagyfokú szimpatizálása intő példa a magyar pártok számára, hogy vegyék végre észre, hogy mekkora is ez a probléma, nem tudják megszólítani a fiatalokat, nincs a magyar fiatalságot megmozgató ifjúságpolitikájuk. Mindez egyértelműen kiderült a felmérésből - mondta Király Zoltán.
Gergely József
Magyar Szó
2007. szeptember 15.-16.
Hétvége III.
