Identitás Kisebbségkutató Műhely
Identitet radionica za istraživanje nacionalnih manjina
Identity Research Workgroup of National Minorities







Hírek

Társadalomkutatók hiányában

Zentán egy fiatal kutatókból álló szervezet igyekszik bepótolni az elmúlt időszakban elmulasztottakat

Az Identitás Kisebbségkutató Műhely a tartományban elő kisebbségek körében végzendő különböző társadalomtudományi kutatásokat tűzte ki célul, tudtuk meg Badis Róberttől, a szervezet egyik vezetőségi tagjától.

- Ezalatt elsősorban szociológiai, demográfiai s gazdasági jellegű kutatásokat értünk, és nem csupán a magyar kisebbség körében szeretnénk végezni tevékenységünket - mondta Badis.

Az új civil szervezet fiatal kutatókból, illetve kutatni vágyó egyetemi hallgatókból, illetve felsőoktatási intézményben tanult személyekből áll.

Badis Róberttől megtudtuk, hogy elsősorban amiatt választották tevékenységi körként a különböző társadalomtudományi kutatások elvégzését, mivel a határon túli magyarok lakta területek közül Vajdaság van leginkább lemaradva az ilyen jellegű tevékenység végzésében, s ezt az űrt szeretnék a szervezet tagjai mindjobban betölteni.

- Ebben az évben több kutatást végzünk, amelyek közül az egyik a Zenta község civil szervezeteinek felmérése lenne. Egy komplex, több részből álló kutatást szeretnénk elvégezni. Először is felmérjük a zentai civil szervezetek szerkezeti felépítését, működési sajátosságaikat. Az egyesületek vezetőivel készített interjúkból kiderül majd, hogy milyen elképzeléseik vannak a civil élet fellendítéséről, illetve, hogy milyen irányban fog elmozdulni a civil szféra a jövőben - ecsetelte Badis.

A kutatás részeként két kérdőíves vizsgálatot is elvégeznek: az egyik a civil szervezetek aktivistáit mérné fel, és szűkebb témája az önkéntesség lenne, míg a másik kérdőívet a lakosság körében alkalmaznák, és a civil szervezetek ismertségét és megítélését mérnék fel ily módon.

Az ifjú kutatók felmérnék még, hogy a civil szervezetek milyen rendezvényeket szerveznek, és hány embert mozgatnak meg, illetve a kutatás során arra is kitérnek majd, hogy ezek a rendezvények és szervezetek a nyomtatott sajtóban hogyan jelennek meg.

- A kutatás eredményeként kapunk egy átfogó képet a község civil szférájáról, aminek köszönhetően meg fogjuk tudni, hogy milyen hiányosságai és erősségei vannak a szervezeteknek, és tudni fogjuk azt is, hogyan lehetne továbbfejleszteni a szervezeteket, illetve milyen képzéseket lehetne számukra tartani.

A kutatásban és a későbbi fejlesztésekben a zentai szervezet segítségére lesz a magyarországi Echo Szociológiai Kutatóintézet, amely eddig több száz hasonló kutatást végzett már el. Badis Róbert egyben reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező években más községekben is el tudják végezni ezt a projektumot.

Egyébként a Zentai Civil Fórum köré tömörülő polgári egyesületek és szervezetek képviselőit már tájékoztatták a közeljövőben induló s őket érintő kutatásról. A szervezetek képviselői közül voltak, akik megörültek az elképzelés hallatán, de olyanok is akadtak, akik gyanakodva fogadták az új szervezet terveit. Egyesek félreértették az ankét célját, és megijedtek, hogy a fiatal kutatók rangsort szándékoznak felállítani a civil szervezetek között az általuk szervezett rendezvények alapján, míg mások egyfajta pénzügyi ellenőrzéstől tartottak. Ezzel kapcsolatban Róberttől megtudtuk, hogy a szervezetek anyagi helyzetét is fel szeretnék mérni, de azonnal hozzáfűzte, hogy senki sem köteles nekik erről beszámolni, hiszen a válaszadást és az együttműködést önkéntes alapon képzelték el.

A távlati tervekkel kapcsolatban megtudtuk, hogy a szervezetbe tömörülő, társadalomtudományokkal foglalkozó fiatalok e projektum végeztével sem ülnének babérjaikon.

- Nagyon sok ötletünk van a kutatási témákat illetően, mivel sajnos az elmúlt időszakban Vajdaság a társadalomtudományi kutatások terén lemaradt több országhoz képest. Például elmaradt a 2002-es népszámlálási adatok részletes elemzése, aminek pótlásán dolgozunk már. Szeretnénk létrehozni egy adatbázist, amely tartalmazza a vajdasági magyarságra vonatkozó népszámlálási adatokat, és amihez minden kutató hozzáférhet majd az interneten. Ezenkívül a gazdasági, migrációvizsgálati kutatások, a kisebbségek társadalmi szerkezetét felmérő vizsgálatok is elmaradtak - nyilatkozta Róbert, majd hozzáfűzte: - E lemaradás elsősorban a társadalomkutatók hiányából fakad. A kutatók között egyfajta generációs szakadék tátong, hiszen Vajdaságban a társadalomtudományi kutatások 90 százalékát egy-két ember valósítja meg, ami sajnálatos. Csak el kell olvasni szakfolyóiratainkat: nincsenek olyan tanulmányok, amelyek létfontosságú kérdéseinket érintenék. Nincsenek heves viták fontos társadalmi kérdésekről. A másik oka az egésznek pedig mindenképpen a kutatásokra fordítandó anyagi eszközök hiánya - jegyezte meg Badis Róbert.

Horváth Zsolt
Magyar Szó
2007. május 14.